Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében.
Elfogadom

Szivattyú nyomáskapcsoló

Hogy miért praktikus és mire jó egy nyomáskapcsoló? Például mit szólna ahhoz, ha a kertjében automatizálva lenne az öntözőrendszer? Azért valljuk be, nem lenne rossz, ha Ön állíthatná be, hogy mikor induljon el a szivattyú és nem kellene mindegy egyes alkalommal manuálisan beindítani azt. A szivattyú nyomáskapcsoló lesz a segítségére az automatikus ki – és bekapcsolásnál. Rendeljen hidrofor nyomáskapcsolót áruházunkból!

Rendezés:

Sokan mondják, hogy a szivattyú önmagában egy nagyon praktikus és hasznos szerkezet, azonban egy nyomáskapcsolóval kiegészítve váltja be igazán a hozzá fűzött reményeket, hiszen képes a rendszer automatizálására. Ezzel pedig időt spórol Önnek és megkíméli attól, hogy minden reggel és este a saját kezével kelljen ki-és bekapcsolni a szivattyút. Elsőre azt gondolhatja, hogy egy bonyolult dologról van szó, pedig egyáltalán nem így van. Ha betartja a használati útmutatóban, valamint az alább leírtakat, akkor nem okoz majd problémát beüzemelni a szivattyú nyomáskapcsolót. Természetesen ehhez érdemes megérteni a szerkezet működését és felépítését is, így puszta logika alapján könnyedén beállítható a be – és kikapcsolási nyomás értéke.

Hogy működik egy szivattyú nyomáskapcsoló?

E szerkezet működésének a lényege, hogy képes érzékelni a csővezetékben keletkező nyomást, amely ha eléri azt az értéket amire Ön beállította, akkor feszültséget generál és automatikusan bekapcsolja a szivattyút. Amikor pedig a csőrendszerben a nyomás az előre beállított érték fölé emelkedik, a nyomáskapcsoló ezt érzékeli és üzemen kívül helyezi a szivattyút. Valójában ha egyszer beállítja a rendszert, legközelebb csak akkor kell hozzányúlnia, ha átprogramozná az időzítést vagy amikor téliesíti a szerkezetet. Egyébként semmilyen dolga és gondja nem lesz a szisztémával.

Hogy tudja beállítani a szivattyú nyomáskapcsolót a saját igényei szerint?

Elsőre talán egy kicsit bonyolultnak tűnhet, de higgye el, nem kell hozzá külön szakembert hívnia, ugyanis ha egyszer megérti a rendszer működését, gyerekjáték lesz a beállítása. A legtöbb szivattyú nyomáskapcsoló rugós elven működik, ami azt jelenti, hogy a kapcsoló belső részében két rugó segíti a szerkezet működését. Rendszerint a nagyobb rugó a bekapcsolásért, míg a kisebb a nyomáskülönbség beállítását segíti. A két rugó közötti egyensúlyt nevezzük szaknyelven hiszterézisnek. Fontos, hogy először mindig a bekapcsolási értékeket állítjuk be és ezt követi a kikapcsolási nyomás beállítása. A bekapcsolási nyomás beállítására az állító csavar meglazítása után van lehetőség, amely értékhez képest ezután a kikapcsolási értéket is meghatározzuk.

Amikor óramutató járásával megegyező irányba feszíti a rugót akkor a nyomáskülönbség csökken, ha pedig lazítja, akkor ez az eltérés nő. Tehát tulajdonképpen a két érték közötti tartományon van a hangsúly, amelyet nem érdemes alacsonyabbra állítani, mint 1 Bar. A bevett gyakorlat szerint egy kert öntözéséhez rendszerint 1,4 Bar az ideális érték. Természetesen ezt nem lehet csak úgy ránézésre megállapítani, így érdemes nanométert használni a beállításokhoz. Természetesen érdemes ellenőrzést tartani és figyelemmel kísérni, mit történik az első éles működésnél, ugyanis így még van lehetőség a korrekcióra.

Amire mindenképpen oda kell figyelni a szivattyú nyomáskapcsoló megvásárlásánál

Mivel igen széles a választék a nyomáskapcsolók terén, nem könnyű eldönteni, melyik is lenne számunkra az ideális. A leglényegesebb tényező, amire oda kell figyelni, az a kapcsoló működési nyomástartományára. Ha azt látja, hogy a zárónyomás értéke magasabb, mint a nyomáskapcsoló esetében feltüntetett működési tartomány felső szintje, akkor nem az lesz a megfelelő típus az Ön számára.

Milyen területeken hasznos a szivattyú nyomáskapcsoló használata?

Valójában nincs olyan terület, ahol ne lenne praktikus egy nyomáskapcsoló használata, ha adott időközönként szükség van az öntözésre. Lehet ez a terület egy kert, egy veteményes, egy sportpálya, de ide tartozhatnak akár a mezőgazdasági területek is. Szóval tulajdonképpen minden olyan rész, ahol a csapadékmentes időszakban szükség van a rendszeres vízellátásra.

Az oldal tetejére