Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében.
Elfogadom

Gyakori tévhitek a szivattyúkkal kapcsolatban

A mindennapok során vásárlóink számos különböző kérdéssel fordulnak hozzánk, melyek közül sok felmerülő probléma különböző tévhiteken vagy nem megfelelő információkon alapul. Ezzel természetesen nincs semmi probléma, hiszen egy laikus számára megtévesztőek lehetnek a különböző elnevezések, valamint az összetett működési elvek egyaránt.

Annak érdekében, hogy ezek a mendemondák és téves információk később ne okozzanak zavart egy szivattyú tulajdonos életében sem, ebben a bejegyzésben összegyűjtöttük a leggyakoribb kérdéseket és meg is válaszoljuk azokat.

Nem locsol olyan messzire a szivattyúm, mint tavaly!

Ha tavaly még öt méterre is képes volt locsolni a szivattyú segítségével, idén viszont már azt tapasztalja, hogy nem ér el a sarki virágágyásig a vízsugár, nem a megvásárolt szerkezettel van a probléma. Természetesen ilyenkor mindenki joggal gondolja azt, hogy a szivattyú kezdi bemondani az unalmast, azonban korántsem erről van szó. A problémát mindössze az okozza, hogy az elmúlt hónapok alatt egyszerűen megsüllyedt a talajvízszint.

Ennek oka, hogy a ritka esőzések miatt nem gyűlik annyi víz a talajrétegekben, mint korábban, így megsüllyed nyugalmi vízszint. Mélyebbről kell a vizet felhozni, ez a szivattyút azonban jobban megterheli, nagyobb teljesítményt követel tőle. A szívási mélység növekedésével szorosan összefügg a szivattyú "nyomóképessége", a nyomás. Ha a szivattyú ereje nagy részét a szívásra fordítja, kevesebb nyomást tud produkálni, ergo kisebb távolságra tud ellocsolni.

Sajnos ezzel sok mindent nem lehet tenni. Vagy megelégszünk a meglévő nyomással, vagy aknát ásunk, hogy közelebb kerüljünk a nyugalmi vízszinthez.

Miért nincs nyomás, amikor a nyomáskapcsolót magasabb nyomásértékre állítom?

A nyomáskapcsoló működésének a lényege, hogy érzékeli a csővezetékben keletkező nyomást, mely ha eléri a beállított alsó értéket, akkor a benne lévő kis kapcsoló átvált, és bekapcsolja a szivattyút. Amikor pedig a csőrendszerben a nyomás az előre beállított érték fölé emelkedik, a nyomáskapcsoló ezt  is érzékeli, és megszakítja az áramot, mely a szivattyút működteti.

Vagyis – az elnevezése ellenére - nem a nyomáskapcsoló állítja elő a nyomást, hanem a szivattyú. A nyomáskapcsoló csak érzékeli a szivattyú által termelt nyomást és beavatkozik, amikor szükséges. 

Az áramláskapcsoló miért nem kapcsol le bizonyos nyomásnál?

Az áramláskapcsoló – ahogy a neve is mutatja – nem a nyomást, hanem a víz áramlásának megindulását, leállását figyeli. A nyomást is érzékeli, hiszen ha nem gravitációs a folyadék továbbítása, nyomás nélkül nincs áramlás. A legelső indításnál a vezérlő feltermelteti a szivattyúval a nyomást. Amikor kinyitjuk a csapot, lecsökken a feltermeltetett nyomás, leesik az érzékelő, ami jelet ad az elektronikának a megváltozott helyzetével és elindítja a szivattyút. A szivattyú termeli a vizet, így visszaállítja az érzékelőt eredeti helyzetébe és megjelenik a víz a slag végén.

Ezen az elven működik a szárazonfutásvédelem is. Az érzékelő az áramlás során a megfelelő pozícióba kerül. Ha a szívóoldalon eltűnik a víz, az érzékelő a másik pozícióba kerül, "leesik", ezt az elektronika érzékeli és leállítja a szivattyút. Két probléma van ezzel a módszerrel. Ha sok a vízben a vas, vagy egyéb ásványi anyagok, ezek kirakódnak az érzékelőben lévő apró mágnes felületére, így legyengül a jel. Nem tudja pontosan megállapítani az elektronika, hol a jeladó érzékelő.

Ilyenkor vagy nem kapcsolja be a szivattyút az áramláskapcsoló, vagy nem fogja leállítani. A másik probléma, ha a rendszerben szivárgás van. Mivel áramlik a folyadék, az érzékelő átvált, bekapcsolja a szivattyút. De mivel nagyon kevés víz fogyott, gyorsan betermeli a szivattyú a hiányt és így lekapcsol. A jelenség: éjszaka rendszeresen bekapcsol a szivattyú, anélkül, pedig nem is kapott jelet az öntözőrendszer vezérlésétől. Ezt a komolyabb Pedrollo áramláskapcsolók már kiküszöbölik, az 5 liter/perces vízfogyást szivárgásnak tekintik és leállítják a szivattyút.

Az aknában lévő szivattyú leveri a biztosítékot, mi lehet az oka?

Ennek a problémának az oka az lehet, hogy az olcsó, Kínából importált elektromos bekötőkábelek szigetelése egyszerűen gyenge és átdiffundál rajta a vízpára, ez pedig zárlatot okoz. Vagyis nem a szivattyú hibásodott meg, hanem a kábel okozza a gondot. Ha a kábel cseréje ellenére mégsem oldódik meg a probléma, érdemes szakember segítségét kérni.

Miért kell ellenőrizni félévente a házi vízműveket is?

A helyzet az, hogy hiába gumimembrános a tartály a házi vízművek esetében, a nyomást ebben az esetben is szükséges ellenőrizni félévente. Alapból 1,5 bar nyomást kell fújtatni bele, ám nagyon fontos, hogy ehhez mindenképpen le kell kötni a tartályt a rendszerről. Fontos tudni, hogy a nyomáskapcsoló gyári beállítása rendszerint 1,4-2,8 bar, amit azt jelenti, hogy amikor eléri az 1,4 bar értéket a nyomás, akkor bekapcsol a szivattyú, 2,8 bar-nál viszont üzemen kívül helyezi azt a rendszer.

Láthatja, hogy a kérdések nagy része bizony valóban félreértésen alapul, amelyekre szinte minden esetben létezik egyszerű válasz. Ám fontos hozzátenni, hogy bármilyen téren is bizonytalanodik el szivattyú tulajdonosként, mindig érdemes kikérni egy szakmabeli véleményét, hiszen így biztosan nem követ el hibát a beállítások során.

Amennyiben továbbra is maradtak kérdései és biztos abban, hogy az Ön számára milyen beállítások lennének megfelelően, bátran forduljon hozzánk bizalommal! Ha nem találja a választ a gyakran ismételt kérdések gyűjteményében az oldalunkon, akkor írjon az alábbi címre: webshop@celsiustrade.hu

Tetszett a cikk? Nézze meg a szivattyú blogban többi bejegyzésünket is!

Az oldal tetejére