Hála földrajzi elhelyezkedésének, Magyarország igazán gazdag felszín alatti vizekben. Ez azért fontos, mert annak ellenére, hogy a felszín alatti vizek a Föld teljes vízkészletének 1%-át sem teszik ki, nagyon fontos szerepet töltenek be az életünkben, különösen bizonyos területeken. Az egyik ilyen típus a talajvíz, amelynek minősége és mennyisége számos tényezőtől függ. Lássuk, mi mindent érint ez a jelenség!
Mi befolyásolja a talajvíz szintet?
Alapvetően három fő tényezőt kell megemlíteni. Egyrészt e felszín alatti víz mennyisége nagyban függ attól, mennyi csapadék hullik, legyen az eső vagy hó. Ám azt, hogy milyen mélyre kell fúrni a megtalálásához, azt a domborzati viszonyok is nagy mértékben meghatározzák. Vagyis mindez azt jelenti, hogy bizonyos helyeken akár 1-2 méteres mélységben is található talajvíz, míg máshol akár 8-10 métert is le kell fúrni annak érdekében, hogy elérhetővé váljon ezt a legfelső, úgynevezett „vízzáró réteg fölötti” vízréteg.
Harmadrészt a talajvíz szintjét mindezek mellett az emberi tevékenység is befolyásolja, hiszen az építkezések, a bányászat, csatornázás és bizonyos mezőgazdasági munkák mind hatással vannak rá.
A mezőgazdasági munkák, a külszíni bányászat, az építkezések is hatással vannak a felszín alatti víz mozgására. Egy hivatalos megegyezés alapján egyébként a 30 méternél mélyebben levő vizet - függetlenül attól, milyen a vízzáró réteg helyzete - már nem nevezik talajvíznek, innentől kezdve rétegvízről beszélünk.
A zavart vízjárást a közelben levő folyó vagy erdős terület is okozhatja
Létezik egy jelenség, amelyet zavart vízjárásnak neveznek. Ennek leggyakoribb oka, hogy a felszínen futó folyó hatással van a felszín alatti talajvízre. Ez a gyakorlatban leegyszerűsítve úgy néz ki, hogy ha a vízszint magasabb a felső szinten, akkor a folyó táplálja a lent futó vizeket. Mindez pedig fordítva is igaz. Vagyis a folyók vízállása hatással van a talajvízállásra is. Minél közelebb van az adott terület a vízhez, annál inkább igaz ez. Emellett igen komoly hatással vannak a talajvíz szintre az erdők is, ugyanis a növények magad vízfogyasztása miatt ezeken a területeken rendszerint alacsonyabb a szint a felszín alatti vizek esetében.
Miért fontos az optimális talajvíz szint?
Ahogy fentebb is említettük, a talajvíz szintje folyton változik, csapadékos időszak vagy hóolvadás idején megemelkedik, majd napsütéses száraz időszakban lecsökken, vagyis az évszakok váltakozása is komoly hatással van minderre. Az optimális talajvízszint főként a mezőgazdaság szempontjából lényeges, hiszen a növényekre minden szempontból hatással van.
Hiszen amikor túl magasan van, a gyökérzet nem jut elég levegőhöz, viszont amennyiben túlságosan alacsony, nem kap elegendő nedvességet. Nem beszélve arról, hogy a mélyebb területeken a talajvízszint közelebb van a felszínhez, ezért annak megemelkedésekor belvíz alakulhat ki, amely igen kedvezőtlen lehet a termesztés szempontjából. Ez pedig mind hatással van a gazdálkodásra, függetlenül attól, hogy milyen növényeket termesztenek az adott területen.
Sőt, a talajvíz tulajdonságainak ismeretében vannak olyan típusú növények, amelyek jobban vagy kevésbé élnek meg bizonyos helyszíneken, így ezt ajánlatos figyelembe venni a mezőgazdasággal foglalkozóknak.
A talajvíznek is köze van a felszín alatti vízmozgáshoz!
A talajvíznek több típusa ismert, ilyenek például a típusos talajvíz, a pangó talajvíz, a lejtők talajvize, de ide sorolandó a gyakorlati szempontból legkedvezőbb, úgynevezett áramló talajvíz is. A felszín alatti vizek mozgását – tulajdonképpen akárcsak a felszíni folyók, patakok esetében . az itt jelen levő vizek energiájában megtalálható eltérések okozzák. Ha egészen pontosak akarunk lenni, azt mondhatjuk, hogy a vízmozgás okozója a felszín közelében található talajvízszint magasságbeli eltéréseiből fakadó különbség. Az áramlás pedig mindig a magasabb talajvízszintű területek felől az alacsonyabb talajvízszintű megcsapolódási területek irányába tart.
Amennyiben hasznosnak találta cikkünket, kérem nyomjon egy Tetsziket